Virágvasárnap                                                                          

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.

A körmenet tehát jeruzsálemi eredetű, ahol a legutóbbi időkig minden esztendőben megismétlődött a jeruzsálemi püspök személyében az Úr jelképes bevonulása a szent városba. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. A kapukat bezárták a menet előtt, csak később nyitották meg. A püspök szamárháton vonult be, a kanonokok és hívek pedig ruhájukat terítették eléje.

Jókai Anna: Ima - virágvasárnap alkonyán

Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti  virágvasárnap. A Római Katolikus Egyház elnevezése szerint „Dominicca palmarum”, azaz pálmavasárnap. A pálmaágas körmeneteket már a VI. században is megtartották, a pálmaszentelés pedig a VII. századi bobbói misekönyvből ismert. A szentelt pálmát zivatar, villámcsapás, tűz és különféle varázslás ellen használták. Ezt a pálmát helyettesíti nálunk a barkavessző, amit a vasárnapi nagymise előtt szentelt meg a pap, majd kiosztották a híveknek.

Egyes helyeken a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, a XX. század elején Göcsejben a fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok pedig fehér koszorúval a hajukban gyülekeztek az iskolában. A kántortanító vezetésével, párosával énekelve mentek barkavesszőt vágni. A visszavezető úton már egyházi énekeket énekelve és a templomot háromszor megkerülve hozták be a barkát.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás, de a megszentelt barkát különösen alkalmasnak találták „rontás” ellen, de használták gyógyításra és a mennydörgés, villámlás elhárítására is. A zempléni falvakban a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután ennek a hamujával hamvazkodjanak „hamvazószerdán”.  A szentelt barkának varázsló és rontás elleni hatást tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is felhasználták, mert a kert földjébe tűzve elűzte onnan a férgöket. 
 
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé „virághétnek” és a névmánia miatt a  legjobb időnek tartották virágmagvak elvetésére.