84 éve született:

Sütő András (Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az ötvenes évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol 1989-ig helyi lapok főszerkesztői pozícióját töltötte be.

1965-1977 között parlamenti képviselő, 1974-1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceauşescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során veszítette el egyik szeme világát.

Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanomában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva teste, majd a református temetőben helyezték el.

Díjak, elismerések:

• Román Népköztársaság Állami Díja (1951; 1953, harmadik fokozat)
• Füst Milán-díj (1978)
• Herder-díj (1979)
• Alföld-díj (1986, 1987)
• SZOT-díj (1989)
• Bethlen-díj (1990)
• Kossuth-díj (1992)
• Erzsébet-díj (1993)
• Kisebbségekért-díj (1995)
• A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996)
• A Magyarság Hírnevéért-díj (1997)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
• Hazám-díj (2002)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) (2005) - az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
• Magyar Kultúra Lovagja (2006)

Néhány ismertebb műve:  

• Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
• Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
• Anyám könnyű álmot ígér (regény) Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1970
• Istenek és falovacskák (esszék) Bukarest, 1973
• Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
• Csillag a máglyán (dráma) Bukarest, 1975
• Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
• Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé) Bukarest, 1977
• Évek – Hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek) Bukarest, 1980
• A szuzai menyegző (dráma), 1980
• Advent a Hargitán (dráma) Budapest, 1987
• Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
• Szemet szóért (naplójegyzetek) Debrecen, 1993
• Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról) Debrecen, 1994
• Balkáni gerle (dráma) Budapest, 1999
• Erdélyi változatlanságok (Esszék, cikkek, beszélgetések) Debrecen, 2001
• Létvégi hajrában (Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek) Debrecen, 2006

(Forrás: Wikipédia )